Goodbye..

Sziasztok!
Szomorú hírrel jövök hozzátok...
Tudtam, hogy nem kéne belekezdenem ebbe a blogba, mert úgy se bírom befejezni...
Magánügyek miatt, bezárom.. Sajnálom, csak ennyit tudok mondani...
Törölni nem fogom, mert a blog törlés ellen vagyok, de folytatni nem fogom... :'(
Sajnálom.. ennyi volt... köszi, hogy olvastátok... :D
Sziasztok kedves olvasóim... szeretlek benneteket!!
(u.i.: Nem csak a saját blogom írására nem volt időm, de még a freemailjeimet se tudtam megnézni... Aki kiakar osztani, hogy milyen író vagyok, komiban nyugodtan megteheti, megfogom érteni.. még 1x sajnálomm..)
Goodbye...

Sziasztok!

Szóval azért jelentkezek, hogy megkérjelek benneteket arra -persze csak akinek van facebookja- hogy szavazzanak erre a kérdésre.. A magyar Popcorn magazin rakta fel a kérdést, miszerint szeretnénk-e, hogy eljöjjön Magyarországra Az 1D.. 10000-12000 fő esetén lehetségesnek bizonyul, mert új szponzoraik lesznek.. Szóval itt a link ezen keresztül szvazhattok!! :) Minden 1D rajongót megkérek, hogy szavazzanak!! :)
http://www.facebook.com/questions/438340529535965/?notif_t=question_forward_success

PS: Ma nem elsz új rész, mert nem leszünk itthon, megyünk az unokatesóimhoz... :) De a jövőhétre várhatjátok, tuti lesz!! :D

Part 6

Sziasztok! Bocsánaz a késéssel, de csak most futotta időm, ugyani angol perezentációt kellett csinálnom... :// De most meghoztam neketek..  az új résszel kapcsolatban, fogalmama sincs mikor hozom, majd még jelzem... valőszínűleg, hogy csak jövőhéten, de lehet, hogy a hétvégén...
PS: szerintem ez a rész összecsapott lett, pedig elég sokat dolgoztam vele ://
PS2: ezek után minden fejezetbe leírjam és hozzak képet arról, hogy milyen ruhát visel Cassy? 5 tetszik (ténylge csak tetszik) és minden részben lesz amelyikbe illik! :) Jó olvasást!! Még jelentkezek!! :DD


Part 6

2 nappal később…
Cassy szemszöge:
    Mivel ma nincs suli, az esti bál miatt, ahova megjegyzem kötelező megjelenni, szabad az egész délelőttöm, ugyanis délutánra bejelentkezett hozzám, Eleanor és Danielle, mondva, hogy hozzák nekem a ruhám.
    Arra ébredtem, hogy valaki az ágyamon ugrál, valaki pedig ordítja, hogy keljek már fel. Magamra rántottam a takaróm és tovább aludtam volna, mire ők elkezdtek csikizni.
- Oké, fenn vagyok!- mondtam röhögve, mire ők gonoszan felnevettek, majd hátraléptek az ágyamtól.
- Hahó, már kettő óra, négy óránk van elkészülni!- mondta Danielle-, hoztunk neked koktélruhát, magassarkút és egyéb kiegészítőket. Sajnos ékszereket elfelejtettünk, de neked tuti van!
- Ahamm…- nyújtózkodtam fáradtan.
- Akkor pattanj ki, Danielle kezdi a zuhanyzást, mert neki szárad a legnehezebben a haja!- mondta El-, addig mi összeállítjuk a teljes ruhád!- vigyorgott.
   Kirángatott egy rózsaszín kb. combközép fölé érő szoknyát és egy tűsarkút.

- Ugye ezt nem gondoltátok komolyan?- képedtem el-, a cipőben kitöröm a lában, a szoknya pedig túl rövid!- mondtam nyafogva, ami nem jellemző rám.
- Ugyan már, csinos leszel és leveszed a lábáról Zaynt!- gondolkodott hangosan, majd amikor rájött, hogy ezt bizony hangosan mondta rám nézett.
   Dühösen fújtatva mentem ki az erkélyre és szívtam el egy cigit.
- Nem tesz jót!- lépett mellém Danielle és a cigimre mutatott. Megrántottam a vállam és még egyet szívtam belőle-, Eleanor nem akarta azt mondani amit mondott, csak kicsúszott belőle!- mondta. Nem haragudtam Elre, csak dühös voltam, de nem rá.
- És honnan szedte? Miért kéne levennem a lábáról? Ha jól tudom, barátnője van!- mondtam teljes nyugodtsággal-, nem érdekel, inkább mennyünk készülni, El úgy is mindjárt végez!- mondtam, majd elpöcköltem a csikket és bementem Danielle után.
- Ma este karaoke is lesz, neveztél?- kérdezte Eleanor amint kilépett az ajtón.
- Igen!- mondtam lazán, majd besétáltam a fürdőbe. Megnyitottam a zuhanyt, majd ledobva magamról ruháimat beálltam alá. Hajamat is megmostam, majd mindenemet töröközőbe csavarva kimentem a szobámba.
- Tök nagy fürdőd van!- jegyezték meg egyszerre, mire elmosolyodtam.
- Ugye nincs harag?- kérdezte félve Eleanor, mire felnevetettm.
- Rátok nem lehet haragudni!- mosolyogtam.
   Magunkra kaptuk a ruhákat (természetesen elhúzva a függönyöket, mert amíg törölközőbe mászkáltunk, a mellettünk lévő házban a fiúk nyál csorgatva néztek minket), majd leültünk az ágyra és egymás haját kezdtük el megcsinálni. Az enyémet Eleanor befonta, míg én Danielle-ét vasaltam ki, mivel megkért rá. Eleanor kontyba rakta a haját, majd jöhetett a smink. Mind a kettőnket Danielle festett ki és el kell ismernem, káprázatos lett. Mikor kellő képpen megszáradt a hajam, kibontottuk és ennek köszönhetően hullámos lett.
   Felvéve a cipőinket és az ékszereket (és persze a táskát se felejtsük el; amibe beleszórtuk a kellő cuccokat) leballagtunk a lépcsőn. A nappaliban Louis, Liam és Harry volt, mivel úgy döntött, hogy ő lesz a kísérőm.
- Perrie is ott lesz?- kérdeztem izgatottan. Nagyon bírom a csajt.
- Sajnos, mivel ez egy zártkörű suli az igazgató nem engedte… először, de utána belement, de csak akkor, ha szerzünk neki egy autógrammot a Little Mix-től az unokájának!- röhögött Harry. De jó, mindig is jó fej csaj volt, remélem nem változik róla a véleményem.
   Mikor megérkeztünk a sulihoz, a tesibe siettünk, ahol a suli rádiósok kijelölték, hogy megjöttünk, majd megnézve az öltözéseket beengedtek minket. A lányokon kicsit tovább időzött a szemük, de nem foglalkoztunk velük.
- Sziasztok, Perrie vagyok!- nyújtotta felém a kezét mosolyogva. A többieket már ismerte-, gondolom te vagy Harry barátnője!- mosolygott, mire én lefehéredtem. Látva ezt Harry elkezdett röhögni, majd kinyögte, hogy köztünk nincs semmi, csak is barátság.
- Kérjük a zsűriket foglalják el a helyüket, megkezdjük a karaokét- mondta az egyik rádiós.
***
   Lazán felsétáltam a színpadra (már amennyire tudtam abba a rohadt magassarkúba), majd mutattam, hogy indulhat a zene és belekezdtem egy kissé rockosabb zenébe.
Eleanor és Danielle szerint nagyon jó voltam, de én nem érzem annak magam. Igaz, hogy a zsűriknek, akik ki más lennének, mint a „Ván Direksön” leesett az álluk, amikor elkezdtem énekelni. Ekkor, mint egy bolond ember, kiugráltam a suli épületéből és leültem az egyik padra. Elővettem a szokásos káros anyagot, majd jó mélyet szívtam belőle.
   Egy alak pöckölte ki a kezemből a cigim, amiért dühösen pillantottam az illetőre.
- Tudod, te, hogy mit csináltál?- kérdeztem.
- Nem tesz jót!- vigyorgott.
- Ó, te aztán nem beszélhetsz! Ha, jól tudom,a mai napig elszívsz egy-kettőt!- emeltem fel a hangom, mire ő leült mellém és szembefordított magával.
- Figyelj már teljesen letettem, kábé 1-2 hete egyet se szívtam!- mondta.
- Hogy bírod?- kérdeztem.
- Jól, egyáltalán nem hiányzik, sokkal jobban érzem magam tőle. Egyébként megvan a nyertes és azért jöttem ki, hogy odavigyem a színpadhoz!- mondta, de nekem nem esett le a mit mondott-, jössz már?
- Minek mennék?- értetlenkedtem.
- Mivel megnyerted a versenyt. Mond, te hol élsz?- kérdezte, de nem válaszoltam csak bementem, nyomomban Zaynnel.
***
- Figyelj Cassy, ne haragudj, hogy mostanában úgy elhanyagoltalak, csak összejöttek a dolgok Niallel és tudod…- magyarázkodott Nicky, mire én elmosolyodtam.
- Ugyan már, borítsunk rá fátylat, jössz táncolni velünk?- kérdeztem, mire ő nevetve bólintott.
    Ugrálva rontottunk be a tömegbe és kezdtünk el táncolni. Danielle mutatott nekünk pár mozdulatot, amit hamar meg is jegyeztünk és egyszerre táncoltunk. Egyszer csak beraktak egy lassú számot és mi lesétáltunk a székekhez. Nevetve beszélgettünk, miközben Nicky mesélte, hogy hogyan jött össze Niallel.
- Hát és utána elmentünk randizni. Olyan jó volt. Aztán ott…- de nem tudta folytatni, mert megállt mellettem egy alak. Felnéztem rá, és mosolyogva konstatáltam, hogy Zayn az.
- Szabad egy táncra?- hajolt meg előttem, de mind a ketten elnevettük magunkat. A kezemet a kezébbe helyeztem és hagytam, hogy a parkettre húzzon.
- Hol van Perrie, miért nem vele táncolsz?- csodálkoztam.
- Ő énekel!- mutatott a színpadra, majd mind a ketten fleröhögtünk-, és különben is, nem árt gyakorolni azt a keringőt!- vigyorgott, mire én elvörösödtem. Hát persze, már megint engem kell cikizni.
- Hahaha!- nevettem cinikusan (már ha lehet úgy).
- Most mi van? Irtó béna vagy keringőbe, viszont a többi táncba nagyon állat!- komolyodott el, mire elmosolyodtam. A lassú számot felváltotta egy gyorsabb, de Zayn még mindig azt magyarázta, hogy a másik jobb lábammal lépjek előre.
***
- Várod már Párizst?- kérdezte Danielle izgatottan.
- Nem!- mondtam-, vagyis Párizs jó lesz, meg minden, de a mosellkedés… hát az nem iagzán nekem való!- húztam el a szám.
- De hisz tökéletes vagy! Tudsz magassarkúban menni, jó a kisugárzásod, csinos vagy, jó az alakod, szép az arcod és nem vagy nagyképű!- mondta nevetve Perrie.
- Nem letéznek tökéletes emberek. Mindenkinek vannak hibái!- mondtam.
- Mondj egy dolgot, ami rossz benned!- mondta Zayn.
- Hahó, cigizek!- mondom lehajtva a fejem.
- Figyeljeljetek lányko, Perrie te úgy is jössz velünk Párizsba ugye?- kérdezte Danielle.
- Igen, miért?- kérdezte.
- Párizsban alapítunk egy táncos bandát!- mondta Danielle.
- De ne legyen benne keringő, mert Cassy nem tud!- röhög fel Zayn, mire rácsapok a vállára.
   De ekkor megint leesik, hogy kikkel vagyok, kikkel szórakozok, kikkel beszélgetek. Nekem nem itt a helyem, hanem Elenával, de ő már hazament. Nincs szükségem arra, hogy újságokba szerepeljek, mert a fiúkkal lógok. Nem akarok híres lenni, de sajnos keresztbe tesz a modellkedés. Már megint mi ez a hirtelen hangulat ingadozás nálam? Teljesen elegem van belőle.
- Ma estére vihart mond!- húzza el a száját El.
- Hogy mi?- képedtem el. Utálom a viharokat, mióta a… áh, ez hosszú történet.
- Minden rendben?- kérdezte Zayn-, teljesen lefehéredtél.
- Egy ideje rettegek a viharoktól!- hajtottam le a fejem, és pár könnycseppet is eleresztettem.
- Húgi, nem lesz semmi baj! Dia is csak véletlenül…
- Ki nem mondd!- mondtam.
- Ki az a Dia?- kérdezte Zayn.
- Ő… áh, ez hosszú történet, és még nem ismerjük egymást rendesen.
- Párizsban elmeséled nekünk?- kérdezték a lányok, mire egy aprót bólintottam.
- De ugye, ha vihar lezs velem lesztek?- kérdeztem, ekkor egy alak lépett oda az asztalhoz.
- Cassy, Ryan! Mien régen láttalak titeket!- vigyorgott ránk egy szőke hajú, fekete szemű gyerek. Utálom a srácot. Majd, ha úgy gondolom, elmesélem miért!
- Most húzz el innen! Különben is mit keresel itt?- emelte fel a hangját bátyus.
- Ide fogok járni a suliba…

Ennyi lenne most!! Szerintetek ki Dia és ki a szőke hajú, fekete szemű srác? Miért utálják? Várom a véleményeteket a részről és a kérdésre a válaszokat!! :DD

Ooopss..

Csokoládé!! Sajnálom, és tudom, hogy összegyűltek a tetszikek, de ma nem fog menni.. a résznek még csak a fele van meg, szóval holnap hozom nektek sajnálom... Holnap tényleg hozom... :)
Még egyszer bocsánat és csoki...  valamint nem érkeztek hozzászólások a legújabb fejezethez :((

Part 5

Sziasztok, most nincs rizsa.. mert sietek, de holnap mejd írok, csoki, jó olvasást!! :)
Kövi rész: 7 tetszik vagy elolvastam után jön!!
PS: Annyit mondanék, ebben nem szenvedtek Zayn hiányt!! :) *-* Remélem tetszik... Véleményeket!! :) Kommentet várok!! :)


Part 5

   Kiugrottam az ágyból, majd ledobva magamról a ruháimat besétáltam a zuhany alá. Jó hideg vizet eresztettem a nyakamra, hogy észhez térjek, majd átváltottam a melegre.
   Magam köré csavarva a törölközőm megmostam a fogam, majd a szekrényemhez léptem. Kiguberáltam az aljáról, egy piros csőnadrágot, egy cicás pólóval, valamint a kedvenc piros dzsekimet. Hajamat kivasaltam, majd a „frufrumat” oldalra fontam. Elraktam egy fekete magassarkút, a piros-fehér csíkos táskámba, majd a fehér sapimat levéve a polcról azt is a fejemre aggattam.
   Lementem a lépcsőn, megittam a szokásos reggeli bögre kakaómat, majd felvettem a piros Converse cipőmet. Adtam egy-egy puszit anyu, apu és Lana arcára, majd a napszemüvegem a szememre tolva kiléptem az ajtón. Egyből megcsapott az ősz illata, a falevelek sistergése, és a kevésbé erős nap. Mosolyogva léptem ki az ajtón, majd kihalásztam a táskámból a cigis dobozom. Meggyújtottam egy szálat, majd annak a társaságában sétáltam ki a kapun, amikor is észrevettem, hogy valaki a kapunak dőlve ácsorog.
- Szia Baby!- mondta szomorkás hangon Harry.
- Öm.. Csoki!- rejtettem a hátam mögé az előbb említett dolgot.
- Láttam, nem kell rejtegetned!- mondta-, szerinted ez egészséges?- kérdezte.
- Nem, de köszönheted a drágalátós…- folytattam volna, de most minek mocskoljam be Zaynt? Oké, csak én hibáztatom őt, mert ő idegelt fel nagyon, de mind1.
- Kinek? Na, mond ki!- utasított, de én csak lehajtottam a fejem.
- Mind1, hagyjuk!- mondtam, majd a suli felé vettem az irányt.
- Nem Cassy, nem hagyjuk! Én segíteni akarok, de te nem engeded! Nem jó az, ha valaki cigizik. Én is kipróbáltam, de leraktam, mert nem jó az ember szervezetének. Zaynt is próbáltuk leállítani, de a mai napig elszív egy-kettőt!- mondta.
- Nem mondd, meg, hogy mit csináljak! Én teszem tönkre magam! Ne foglalkozzon velem senki! Már örülök, hogy kimegyek Párizsba, legalább itt hagyhatom a rossz emlékeimet.
- De Baby!- mondta, de én mint a vihar,olyan gyorsan a sulinál teremtem, és nem álltam szóba senkivel, csak Eleanorral és Danielleval.
- Hallottuk, hogy mit csinálsz! Egy modell ilyet ne csináljon! Nem egészséges Cassy!- mondta Danielle.
- Nem érdekel, minek éljek? Nincsenek hosszú kapcsolataim, a szüleim éjjel-nappal dolgoznak, barátaim sose voltak, most, hogy végre találtam, elkell mennem Párizsba. A fény ami volt a szemembe, az a kutyám, Lucky és a kishúgom, Lana, aki mellesleg most neveztette be magát anyuval az X-faktorba, de én nem lehetek mellette a hülye modell karrier miatt- mondtam, majd lehajtva a fejem bementem az osztályba és levágtam magam Elena mellé-, milyen óránk lesz?- kérdeztem unottan.
- Tánc- csillant fel a szeme. Naná, ő örül a párjának, ki más lenne, mint Conor… asszem együtt vannak.
- Szuper- mondtam cinikusan, majd a táncos ruhám felkapva bementem a lányöltözőbe. Rajtam kívül még Eleanor és Danielle voltak ott.
- Csajok, ne haragudjatok, nem titeket akartalak megbántani, csak…- mondtam, majd egypár könnycsepp folyt végig arcomon. Nagyon fájt, amit a fejükhöz vágtam, még, ha nem is róluk szólt. Utálom magam, utálom az egész életem. Nem akarom őket elveszítem. A legjobb barátaim. Végre szereztem egy-párat, erre én mint egy makacs csacsi elutasítom őket. Ökör vagyok.
- Jaja Cassy ne sírj! Mi nem haragszunk rád, csak kicsit bántó volt a hirtelen kirohanásod- jöttek oda hozzám és megöleltek. Csendben átöltöztünk (a többi lány is megjött már), amjd kisétáltunk, ahol a fiúk már unottan ültek a földön, de a tanár még sehol se volt.
- Nektek mi tart ennyi ideig?- kérdezte Harry.
- Figyi, mi lányok vagyunk. Minket teremetett meg később az isten, mert előttünk szüksége volt egy-pár piszkozatra, célzok itt rátok- mondta Cinti (a Parker), mire mi lányok felnevettünk, a fiúk pedig egy-egy gúnyos vigyort mutattak.
- Hopp-hopp-hopp! Talpra mindenki! Próbálni próbálni! Levagyunk maradva, mert egy-pár lány vagy fiú még nem tud táncolni. Akinek a párja még nem tud táncolni, azoknak muszáj lesz itt maradniuk 6 órában!- rázta meg a mutató ujját, mire Zayn megkönnyebbült, gondolván, hogy neki nem kell itt maradnia-, akik nem tudják a keringőt, azok a párjukkal addig gyakorolják, amíg tökéletes nem lesz!- mondta, mire Zayn gonoszan rám nézett.
- Gonosz Cassy, miattad itt kell maradnom!- mondta, mire én felnevettem-, de nem baj, legalább lehet kin röhögnöm, max gipszben bicegek haza!- röhögött fel, mire én a vállába boxoltam-, nyugi már csak vicceltem-, lépett közelebb, majd megragadta a karom, közelebb vont magához és…
    És elkezdtünk táncolni. (Hehe, mire gondoltatok?- komiba várom- szerk. megj.) Szegény Zayn párszor feljajdult, amikor a magassarkúm sarkával pörgés közben ráléptem a lábára, de hamar elmúlt a fájdalma.
- Ha még egyszer rálépsz a lábamra, bünti lesz!- mondta, mire én elvigyorodtam, és jó erősen rátapostam a lábára-, ezt most miért?- kérdezte sziszegve.
- A tegnapi incidens miatt!- húztam fel az orrom, de ő a vállára kapott és kifutott velem a teremből (a tanár kiment egy pillanatra), egyenesen a szökőkút felé vette az irányt. Hiba csapkodtam a hátát, rugdostam, kapálóztam, nem használt, ő csak vigyorogva megállt a szökőkút előtt, majd beledobott.
   Teljesen vizesen ültem fel benne és elfogadtam Zayn kezét, amivel szándékozott engem kisegíteni. Azonban amikor megfogtam, berántottam magam mellé, ennek köszönhetően vizes lett a haja és ebből az lett, hogy ő lenyomott a víz alá, majd elkezdett csikizni, én pedig össze-vissza kapálóztam és nevettem, majd én nyomtam le a víz alá, és ismét ő. Ez nem ér ő erősebb. Oda-vissza nyomtuk le egymást a víz alá, így egyre közelebb kerültünk egymáshoz, míg már csak pár centi választotta el arcunkat. Zayn szája közelített az enyémhez, ám…
- Zayn Malik és Cassidy Benson tüstént fáradjon az irodámba!- kiabált ránk az igazgatóúr.
- De tanár úr…
- Nincs semmi de- áh, igen a szokásos felnőtt mondat „nincs semmi de!” Evvel kitudnak készíteni.
   Zaynnel összenéztünk, majd nevetve szálltunk ki a szökőkútból. Mind a ketten teljesen vizesen szálltunk ki a szökőkútból.
- Írtó szexi vagy ebben a piros melltartóban!- suttogta a fülembe Zayn, mire én elképedtem. még is honnan… lenéztem a pólómra. Hát persze, hogy a táncos ruhám fehér pólóból áll.
- Pervert medve!- mondtam, mire ő felnevetett. Sietve bementem az irodába, nyomomban Zaynnel és próbáltam a kezemmel eltakarni az átlátszó felsőm fontosabb részeit.
- Nem értem gyerekek, hogy voltatok ilyenre képesek?- nézett ránk az igazgató.
- Mi…- kezdtük, de a kezét felemelve jelezte, hogy maradjunk csöndbe.
- Ellenőrzőket! Igazgatóit kaptok- mondta, de Zayn nem értette.
- Dicséretet?- kérdezte értetlenül, mire én odahajoltam és elmagyaráztam neki-, a pi…ba!
    Kimentünk az irodából és egyenesen a táncteremhez mentünk.
- Veletek meg mi történt?- kérdezte Elena, mire mi Zaynnel összenéztünk és felnevettünk-, nem is tudtam, hogy van a suliban medence, megmutatod hol van?- nézett rám csillogó szemekkel, mire megforgattam a szemem.
- A sulinak van medencéje, és igen megmutatom, de mi nem a medencébe fürödtünk, hanem a szökőkútba- mondtam, mire mindenki elkezdett nevetni. Ekkor belépett a tanár.
- Na, lemaradtam valamiről?- kérdezte, mire mindenki hangosan kezdett el röhögni. Sőt inkább lovakat megszégyenítő nyerítés volt. Esetleg fóka, mert az egyik fiú osztálytársam még a kezével is csapkodta a padlót…
- Ugyan már, csak próbáltunk és Cassy szokásosan rálépett Zayn lábára!- mondta Eleanor, még mindig nevetve.
- Kössz!- sziszegtem.
***
   Tesin röpiztünk, de én az orvosiba kötöttem ki. Szóval az egész történet.
- Cassy az egyik csapatkapitány, a másik pedig Nicky!- jelentette ki a tanár.
   Szépen elosztottuk a csapatokat, majd beálltunk a háló mögé. Csapatkapitányként én kezdtem a szervát, sikeresen hasba találva Harryt.
- Juj, bocsi, ne haragudj! Nem akartam- mondtam, de meg se látszott rajta, hogy bármi is történt volna.
- Ugyan már Baby, szerinted mire vannak ezek a kockák?- húzta fel a pólóját, mire egypár lány sikeresen felvisított mellettem. Szuper Harry fanok. Már az rossz, hogy rajongók.
   Nevetve ütöttem a következő szervát, de Liam visszaütötte, ami így Eleanor kezében landolt, aki visítva mutatta fel, hogy ő márpedig elkapta a labdát és nagyon büszke magára. Azonban a pontot elveszítettük, mert a labdát nem foghatjuk meg, hanem közvetlenül ütnünk kell. Louis sikeresen szervált egyet, ami tökéletesen eltalálta a fülem.
- Piros?- kérdeztem röhögve, mire Dan odajött hozzám.
- Ú, totál- nevetett fel.
- Bocsi Cassy!- mondta nevetve Louis-, ha nagyon fáj, lekísérlek az orvosiba!- nevetett, mire odamutattam neki a „gyönyörű” nemzetközi jelet.
- Jól vagyok!
- Oké, ennyi idő volt röpire- mondta a tanár, mire mi megkönnyebbültünk-, jöjjön a távolugrás- dörzsölte össze tenyerét, de én megtorpantam. Távol ugrás? Komolyan? Én+távol ugrás=0! Egyszerűen béna vagyok benne, ezelőtt megrándult tőle az ujjam (ne kérdezzétek hogyan).
***
- Cassy ugorj már!- mondta a tanár, de én lecövekeltem a futó örvényen. Majd valahonnan bátorságot véve nekifutottam és ugrottam-, tökéletes ugrás, nem értem mit sz@rsz tőle!- mondta a tanár amikor lemérték.
   A rosszabbik része csak később jött.
   A 3 körben teljesen magabiztosan futottam neki, hisz az előző két ugrásom is jó volt. Azonban amikor futottam, pont az ugró résznél… kissé előbbre volt a homok, ezért megcsúsztam rajta (fogalmam sincs hogyan tudtam megcsúszni a homokon) és sikeresen elestem ez még hagyján. A kezembe és a fejembe hatalmas fájdalom nyilallt, majd már csak arra emlékeztem, hogy valaki cipel egy fehér szoba felé. A kezem iszonyatosan fájt és a fejemnél valami meleg folyt le. Ránéztem a cipelőmre (hehe) aki ki más lehetett volna, mint Zayn. Tuti…
- Tegyél le, jól vagyok!- mondtam, mire megállt és gúnyosan elvigyorodott. Lerakott a földre, és én már indultam is volna, azonban megszédültem. Ő még jobban vigyorgott –nem tudom, hogy ez mennyire lehetséges- de mellém lépett, lábam alá nyúlt, majd felemelve tovább sétált velem.
- Ne vigyorogj már!- mondtam, mire ő elkomorodott-, ne már, olvastam, hogy a mosolygáshoz kevesebb izom kell, mint amikor fapofát vág az ember!- most már csak mosolygott.
   Mikor beértünk az orvosiba, lerakott a kanapéra, majd a nővér utasítására indult is volna, de én felemeltem a hangom:
- Nehogy kimenj! Hogy találok én vissza? Szépen leülsz ide és megvársz!- mondtam-, úgy is táncunk lesz! Nem lenne párod!- öltöttem ki rá a nyelvem.
- Legalább nem törik el a lábam!- nevetett fel, majd helyet foglalt mellettem. A Dr. nő elment ragtapaszért, mert, mint kiderült, egy megkeményedett homokdarab felsértette a fejemet és a karomat.
- Figyelj Zayn!- mondtam, mire rám emelte tekintetét-, mi volt az a szökő…
- Semmi!- zárta le a témát. A gondolataimba merültem. Mi az, hogy semmi? Majdnem megcsókolt! Azt is csak úgy könyvelné el, hogy nem volt semmi, csak egy kis senkinek adtam egy hosszabb puszit? Nagyszerű. Nem érdekel. Egyáltalán miért is húzóm fel magam ezen? Nincs hozzá semmi közöm… sőt örülnöm kéne, hogy ő se gondol rám másképp. De akkor ez miért fáj? Miért fáj, hogy ezt mondta? Áh, túl sokat gondolkozok a fene!!!
- Már mész is?- kérdeztem, amikor Zayn felállt és az ajtóhoz lépett.
- Igen! Van egy kis beszélni valóm a menedzserrel!- mondta-, könnyen visszajutsz! Balra egyenesen, majd megint balra és az előtérben leszel!- mondta-, valamint a ma délutáni tánc se fog menni, bocsi, majd máskor!- fejezte be, majd kiment az ajtón. Ekkor visszajött az Dr. nő.
- Már el is ment? Nem úgy volt, hogy együtt mentek?- kérdezte, mire én megrántottam a vállam.
***
- Ugyan már Cassy! Mit vársz tőle? Ugorjon a nyakadba, miután elutasítottad?- kérdezte Elena, mikor otthon áthívtam és a szobámban elmeséltem neki mindent.
- Még csak az kéne! Nekem nem tetszik! Nem akartam, hogy megcsókoljon. Szinte dühöt érzek iránta a tegnapi miatt!- mondtam magam elé bámulva.
- Aha, és azért vagytok közös hangon. Párok vagytok, együtt táncoltok, ő visz az orvosiba, együtt nevettek, majdnem csókolóztok!- sorolja.
- Oké, ebből elég! Nekem nem tetszik Zayn! Se ő, se más!- jelentettem ki teljes nyugodtsággal. Igaz a hangomban kissé lehetett érezni a bizonytalanságot, de nem… nem tetszik senki. Megmondtam én már az elején vénasszonyként fogom meghalni, a 88 macskámmal, és egy tanyán.
Zayn szemszöge:
    Hogy lehetek ekkora bunkó, hogy csak úgy odavágom neki, hogy semmi se történt? Igen is történt… vagyis a majdnem. A fejemben lejátszódott, csak az a fránya igazgató.
   Teljesen bepánikolva kaptam fel a kezembe Cassyt, a tanár utasítására tesin. Azonban amikor teljesen normálisan kezdte venni a levegőt, megnyugodtam. Még szívesen maradtam volna vele a kórteremben, de teljes feszültség lett. Nem bírtam a szemébe nézni. Ezek után nem. Pedig akár megcsókolhattam volna, mert csak ketten voltunk, de nem ő, nem érez irántam semmit és így nem akarom. Nem akarom, hogy még jobban utáljon. Elég volt a tegnapi miatt is. Viszont tény és való dögös volt abban a piros melltartóban. Elég Zayn állj le! Nem lehetsz perverz disznó, hisz tegnap hívtad randita Perriez! Emélkszel?- kérdezte egy belső hang belőlem. A francba is. Hogy ebből a kapcsolatból mi lesz…
   Éppen a szobámba tartók felfelé, a telefonomért. Már megjött Perrie, de fenn hagytam a telóm. Nyitva van az erkélyajtóm és amint látom Cassynél is. Épp a szobájában ül és Elenával beszél. Teljesen megsemmisülve hallom meg utolsó pár mondatát.
- Oké, ebből elég! Nekem nem tetszik Zayn! Se ő, se más!- mondta. Teljesen meggyötört fejjel mentem le a lépcsőn. Ezt egyből észrevette Loui is.
- Mi van badboy? Meghallottál egy csajos beszélgetést, ahol rólad volt szó?- nevetett fel. Hát pont eltalálta. Nem akartam neki megmondani, hogy tényleg erről van szó, mert akkor addig nem hagynak békén, míg el nem mondom. Ráadásul már Perrie is várakozott. Nyomtam egy puszit az arcára, majd kimentünk a kapunk. beszálltunk a kocsimba és elmentünk egy kávézóba beszélgetni.
- Zayn minden rendben? Amióta visszajöttél a telefonoddal, azóta teljesen elgyötört fejed van!- mondta.
- Persze- mosolyodtam el. Végül is Perrie tök kedves lány. Egy próbát megér. Miért rontanám el az esténk? Sőt, most, hogy belegondolok, bírom a csajt, de… áh, mind1-, leszel a barátnőm?- kérdezem hirtelen tőle…

Part 4

Sziasztok! Örömmel jelentem ki, hogy a Neocitrán használt. Újra jó a szaglásom XDD És meg is hoztam nektek az új részt!!! :D Nem tudom, remélem elég hosszú lett. Mondtam, hogy izgalmas lesz,d e hát nem igazán tudtam bele varázsolni az említett tulajdonságot :(( Remélem tetszik véleményeket várook!!! A következő rész 1 komment és 6 tetszik után jön... ha nem jön közbe semmi, akkor már azon a napon hoozom, amikor összegyűltek... Jó olvasást, kommenteket várom!! :D

Part 4
   Elenával vörösödve futottunk vissza a helyünkre, majd magukra kaptuk a ruháinkat.
- Csak, hogy tisztázzuk, nem vagyunk kurvák!- mondta ki halál nyugodtan Elena.
- Tudjuk!- vágták rá a fiúk-, olyan lányokat nem vesznek fel ebbe a suliba!
   Felkuncogtunk, majd kisiettünk.
- Cassy!- kiáltott után egy figura.
- Igen?- fordultam meg és tekintetem egy kék szempárral ütközött-, Niall! Mi járatban?
- Hát, Nicky nagyon le van törve, amiért nem veszed észre tegnap óta!- hajtotta le a fejét.
- Mintha ő törné magát, hogy beszélgessünk!- mondtam, majd hátat fordítva, Elenával bementünk a terembe. Felkaptuk a táskánkat, majd a táncterem felé vettük az irányt.
- Jó napot!- estünk be. Átvettük a ruhánkat egy lazábbra (mondanom se kell, itt hála istennek volt külön öltöző).
- Szervusztok, táncosok!- szökkent be az ajtón egy 30 év körüli férfi-, ma mindenki megtudja, hogy kivel táncol szalagavatókor. Kinek van már párja?- kérdezte, mire Eleanor, Louis, Danielle, Liam, Nicky és Niall felrakták a kezüket-, rendben, akkor a többiek kihúzzák a sajátjukat-, mondta, majd elővett egy papírt és felírta a maradék ember nevét.
   Külön-külön kalapba szórta a lányok-fiúk neveit, majd körbesétált. Később rájött, hogy a lányok nevét fölösleges felírni, mert csak a fiúk húznak.
***
- Nao, leszel a párom?- kérdezte nevetve Harry Naomitől. Harry Naomit húzta.
- Leszek Harold!- nevetett fel. Ekkor a napfényt egy alak takarta el mellettem.
- Ki vagy? És miért állod el a napot? Szükségem van a vitaminokra!- háborodtam fel.
- Leszel a párom, Cassy?- kérdezte vigyorogva egy mély hang. Felé fordítottam a fejem. Zayn.
- Már megint te?- kérdeztem.
- Tudtommal osztálytársak vagyunk!- vigyorgott-, szóval?- húzta fel az egyik szemöldökét, amit őszintén kijelentek, tényleg nagyon szexin állt neki.
- Szóval mi?- ráztam meg értetlenül a fejem, mire ő felnevetett.
- Leszel a párom? Mármint a táncban!- mosolygott.
- Felőlem!- rántottam meg a vállam. Persze, már csak ez hiányzott. Lesz olyan napom, amikor nem fogom látni őt? és a többieket? Jó, mondjuk Eleanort és Daniellet szívesen látom, mert velük rengeteget beszéltetek, de akkor is…
- Na, ez hamarabb megvolt, mint gondoltam- mondta a tánctanár-, akkor mindenki álljon szembe a párjával. Ti!- mutatott ránk-, ti álljatok legelőre, valamelyikkőtök tud keringőzni?- kérdezte folyamatosan vigyorogva. Már azt hittem, hogy görcsbe állt a szája.
- Én igen!- mondta Zayn, mire én lesütöttem a szemem. Hogy lehet olyan béna, hogy egy nyamvadt keringőt nem tudok eltáncolni? Na, mind1.
- Akkor te szépen megtanítod…
- Cassy vagyok!- mondtam unottan.
- Akkor te szépen megtanítod táncolni Cassyt!- mondta, majd sarkon is fordult, de én utána kiabáltam.
- Hé, én tudok táncolni, csak keringőzni nem!- vágtam rá, mire ő vigyorogva (már megint) bólintott. Ez a tanár komplett hülye.
***
- Cassy, utoljára mondom, gyere ide, nem eszlek meg!- mondta Zayn, mire én egy lépéssel közelebb mentem hozzá-, most fogd meg a kezem!- nyújtotta felém az említett testrészét. Megfogtam, mire ő közelebb vont magához-, gyerünk, bal kezedet a vállamra!- mondta.
   Mikor megmutatta, hogy hova kell helyeznem a kezeimet, utána a lépéseket próbálta elmagyarázni, de rosszul sült el.
- Ne lépj rá a lábamra, mondtam, hogy hova lépj, de te a másik lábaddal léptél rossz irányba!- mondta kissé idegesen. Szegénynek (cinizmus) ráléptem a lábára.
- Bocsi- mondtam unottan.
***
- Végre! Ilyen nehéz volt?- nevetett fel, amikor sikerült végig táncolnunk a számot.
- Igen!- mondtam, majd meghallva a csengőt az öltözőbe rohantam, átöltöztem és siettem át a zene terembe. Mikor beléptem szembetaláltam magam a legújabb hangszerekkel, amikkel a suli fel volt szerelve. Ámulva léptünk be a terembe Lolával, Taylorral és Luciaval.
- Üdvözöllek benneteket kedves diákok, mindenkiről tudni szeretném, hogy hívják, milyen hangszeren játszik- jelentette ki a tanár, aki nekem első látásra is szimpatikus volt. Egyesével szólította fel a diákokat, amikor rám érkezett:
- Jó napot kívánok, a nevem Cassidy Benson, de a barátaim csak Cassynek hívnak. Zongorán és gitáron tudok játszani. Zongorán két fokkal jobban, mint gitáron, de a tanárom szerint a húros hangszeren is elértem a legfelső szintet. Valamint énekelni nem igazán szeretek- sütöttem le a szemem.
- Nagyszerű, ilyen bemutatkozást vártam a többiektől is. Cassy, mindent elmondott magáról! Nos halljuk, hogy játszik zongorán- mondtam, mire én teljesen ledermedtem. Ennyi ember előtt? Képtelen leszek rá. Gondolom a tanár megláthatta rémült képemet:
- Nyugalom, senki se fog kinevetni, ha elrontod, nyugodtan kezd újra!- mosolygott, mire én is az arcomra erőltettem egyet. Szerencsére, a zongoránál háttal vagyok a „közönségemnek”.
   Belekezdtem az általam imádott dalomba (pontosabban, amit zongorán imádok játszani).
Yiruma- Rive Flows In You. Egyszerűen imádom zongorázni. Olyan gyönyörű.
   Mikor végeztem, a többiek (a tanárral együtt) ledermedve néztek:
- Ennyire rossz volt?- húztam el a szám.
- Dehogy is, ez csodálatos volt, hol tanultál meg így zongorázni?- kérdezte a tanár.
- Anyukámtól örököltem- mosolyodtam el.
- Nagyszerű, na kiszeretné még megmutatni a tehetségét…
***
- Milyen óráink lesznek még?- kérdeztem Luciatól.
- Most lesz egy modell, utána pedig egy ofői- jelentette ki mosolyogva. Naná, ő imád modellkedni, de én? Már, megint vehetem fel azt a fránya 15 centis magassarkút. Ki nem állhatom. Oké, tudok benne menni, de én maradok a tornacipőnél, a csőgatyánál és a trikónál. Smink a szolid, nem valami erős…
***
- Lányok!- mutatott rám, Eleanorra és Daniellera a tanár. Már megint mit akar? Fájdalmasan néztünk össze a lányokkal, majd vissza a tanárra-, lenne számotokra egy ajánlatom!- mondta, és mielőtt rákérdezhettünk volna, hogy mi az, már folytatta is-, 2 hónapig kiküldelek titeket Párizsba! Oda, ahova a tökéletes modellek mennek!- mondta. Na, de szuper. Kellett nekem olyan jól teljesítenem-, egy hét múlva mentek, a szüleitekkel már megbeszéltem!- mondta, majd ott hagyott minket. Nem-nem-nem. Kizárt dolog, hogy apu belement. Ő sose engedne el Párizsba. Kétségbeesetten néztünk össze a lányokkal.
- Na, ne már! Én nem akarok! Nem fogom itt hagyni Lanat, amikor most jelentkezett az X-faktorba, ráadásul a bátyus is hazaköltözik. Nem leszek képes itt hagyni Elenát, és a több csajszit. Oké, az, hogy jöttök, de hát akkor is 2 hónap? Az nekem túl sok. Végre visszaköltöztünk Londonba, tuti, hogy nem hagyom itt! És itt lesz a szalagavató is, amire pici korom óta várok! Mindin tökéletesnek képzeltem el magam. Még soha az életben nem volt rajtam olyan ruha!- mondta szomorúan, mire a két lány a vállamra rakták a kezüket.
- Most kaptam szabad napokat táncból, de már menjek is modellkedni? Hát ez szuper. Végre tölthetnék egy kis időt Liammel, erre mindent elrontanak!- húzta el a száját Danielle és érdekes tekintettel néztünk a vigyorgó Eleanorra.
- Min vigyorogsz?- húztam össze a szemem.
- Hahó, ma fogja az ofő bejelenteni, hogy az osztály a hétvégén kimegy Párizsba és ott lesznek 3 napig, addig is velük lehetünk. Valamint a fiúknak lesz Párizsban egy-két koncertjük, akkor is találkozhatunk velük és hallottam, hogy szalagavatóra mindenképp visszaérünk, mert lerövidítették a 2 hónapot egyre. Én pedig szeretek modellkedni!- vigyorgott továbbra is. Még mindig nem tetszett ez az ötlet.
- De hisz a tanár azt mondta, hogy 2 hónap!- mondta Dan.
- Igen, de éppen vécére mentem ki órán, amikor halottam, hogy az ofővel arról tárgyalnak, hogy milyen hosszú ideig legyünk távol!- mondta, mire mi megvilágosodtunk, de még mindig nem tetszett az ötlet.
***
-- Ugyan már, tök jó móka lesz, majd minden este beszélünk telón, meg Skypeon!- mondta Elena és Nicky.
- De én utálok modellkedni! Még énekelni is jobban szeretek ennél!- húztam el a számat, ekkor belépett az ofő.
- Gyerekek sok mindent kell megbeszélnünk!- mondta, mire mi, mintha megse hallottuk volna, folytattuk a beszélgetést, a fiúk pedig tovább Twittereztek. Ekkor az ofő elismételte, most már több figyelmet szenteltünk neki:
- Nos, már biztosan hallottátok, hogy 3 osztálytársatokat kiemelték, és egy hónapot Párizsban fognak tölteni. A hétvégén indulnak és mi is megyünk velük. Igaz, mi csak 3 napig leszünk ott, de addig is velük maradhattok. Aztán, továbbá, a pénteki napról. Nem tudom hallottatok-e már a diákok bulijáról?- kérdezte, mire mi egyből rá figyeltünk, és csak megráztuk a fejünket, ő pedig folytatta-, a megjelenés!- olvasta egy kis szórólapról,amit gondolom mi is megtalálunk a szekrényünkben-, lányoknak szigorúan koktél ruha, fiúknak csőgatya és póló- mondta, mire mi egyből felhördültünk, a fiúk arcára pedig kaján vigyor ült ki.
- Ki találta ki ezt a baromságot?- kérdezte Taylor.
- A suli rádiósok, reklamálni tilos, mert komoly következményeket von maga után. Célzok itt az osztályfőnökire, mivel tavaly kisebb verekedés alakult ki amiatt, hogy a fiúknak nyuszi jelmezbe kellett jönniük!- mondta, mire mi magunkba fojtva dühünket dőltünk hátra a székünkön-, továbbá a buli este hattól kezdőik és hajnali kettőig lehet itt maradni! A tornateremben lesz és a suli rádiósok ellenőrzik a felszerelést!- mondta-, diákok közötti verseny van! De ott úgy is elmagyarázzák, hogyan kell szavazni!- mondta az ofő mosolyogva, majd meghallotta a csengőt, összecsapta a naplóját és a mappáját, majd közölte velünk, hogy mindent elmondott amit akart és elköszönt távozott az osztályból.
- Ó, na igen? Miért kell ilyen perverz fiúk közé koktél ruhába jönniük a lányoknak?- kérdeztem szemöldökömet felvonva.
- Nem is vagyunk perverzek, Baby!- mondta Harry, majd vigyorogva rácsapott a fenekemre és kifutott az osztályból. A pumpa felment bennem és utána futottam. A folyosó végén utol is értem adtam egy zsibit a vállába, mire ő jajgatva visszament az osztályba, én pedig ördögi mosollyal követtem.
- Kér még valaki? Muhahaha!- nevettem fel.
- Baby egy vadállat!- mutatott rám Harry. Ekkor valaki hátulról belemarkolt a fenekembe én pedig reflexszerűen kevertem le neki egy hatalmas pofont. Épp egyet visszából akartam, amik ő elkapta a karom.
- Tetszett?- kérdezte kaján vigyorral. Most aztán leírtad magad a szemembe Zayn Malik. Hogy volt képes ilyenre?
   Dühösen kirántottam a kezem az övéi közül, majd felkapva a táskámat dühösen kiviharoztam a suliból. Azonban mielőtt kiléptem volna a kapun egy kar az enyém után kapott.
- Ne haragudj, nem tudom mi ütött belém!- sütötte le a szemét Zayn.
- Szóval te ilyen vagy? Perverz disznó? Aki azt hiszi, hogy utánam fut, bocsánatot kér, és, hogy evvel minden el van rendezve? Na nem Zayn Malik! Soha! Már örülök, hogy elmegyek Párizsba! Legalább nem kell nap, mint nap a te önelégült, perverz, ego képedet látnom!- mondtam, de még magam se gondoltam komolyan.
- Igen? Valóban így gondolod? Tudod, mit menj! Menj Párizsba, szedjél fel egy pasit, aki kihasznál és engedd meg neki, hogy belemarkoljon a fenekedbe!- mondta-, és még valami! Én próbáltam kedves lenni, de te ellöktél, még hogy én vagyok beképzelt! Azt hiszed, hogy most besétálsz ebbe a suliba és mindenki a lábad előtt lesz, mint a többi sulidba?- mondta, és a szemében egy pillanatra megláttam egy szikrát, ami bizonytalanná tette, de hirtelen visszanyerte a magabiztosságát és a képembe mondta. A szemembe könnyek gyűltek. Nem fájt az, hogy igazat mondott, mert még véletlenül se volt igaz. A régi suliba ahova jártam, senki se vett észre, szinte láthatatlan voltam még általánosban ismertem meg Naot, de elköltöztünk és őt is elvesztettem. Zayn utolsó mondata fájt a legjobban. Nem volt igaz, de feltépte a sebeimet, amiket már régóta próbáltam elnyomni. Sarkon fordulva a táskámba kutakodtam, majd kirántottam belőle az öngyújtóm és a cigis dobozom, majd elszívtam egy szálat. Általában csak akkor szoktam, amikor ideges vagyok. Régebben, rengeteget dohányoztam. De sikerült leszoknom. Úgy érzem, még egyszer nem menne, ezért se akarom, hogy felidegesítsenek, mert olyankor egyszerűen megkívánom és muszáj.
***
    A vita lezajlott köztem és anyuék között, amiért elküldenek Párizsba. Szerintük jót fog tenni egy kis friss levegő. Könyörgöm, még csak most költöztünk ide, de már kellene. Hát mit ne mondja, szép.
    A bátyus visszafoglalta a szobáját, így a gitárom és a zongorám kikerült a nappaliba. Dühöngve sétáltam ki az erkélyemre és szívtam el egy újabb szálat. Már megint felidegesítettek. Lesütöttem a szemem, majd amikor kifújtam a füstöt kinyitottam a szemem. Egy zöld szempár vizslatott.
- Baby?- kérdezte, mire én ijedtemben kiejtettem ujjaim közül a bagóm. Szuper. Dühösen néztem Harryre-, te bagózol?- kerekedett el a szeme, mire megvontam a vállam és besétáltam a szobámba elhúztam a függönyöm és kiterültem az ágyamon.
   Legközelebb már csipogásra keltem fel. Reggel lett…